Szombattól több magyar élelmiszer lehet a boltokban
Május 15-től hatályos az új kistermelői rendelet
Könnyíti a helyi élelmiszerek piacra jutási esélyeit a május 15-én hatályba lépő kistermelői rendelet, amely rendkívül fontos tartalmi és mennyiségi változásokat is tartalmaz. Ezeknek köszönhetően fellendülhet avidéki gazdaság és enyhülhet a válság okozta munkanélküliség. Az új rendelet példátlan civil siker is: 53 szervezet egy évi munkája nyomán számos civil javaslat is bekerült a jogszabályba. A házi disznóölés termékei viszont továbbra sem értékesíthetőek a falusi vendéglátók részéről sem.
Mostantól alap- és feldolgozott termékek is jóval nagyobb számban elérhetők lesznek a magyar fogyasztók számára, nemcsak a boltokban, hanem az éttermekben is.
SZABADKAI ANDREA, Szövetség az Élő Tiszáért:
Végre a magyar kistermelői feldolgozott élelmiszerek is megtalálhatók lehetnek a boltok polcain és az éttermek asztalain a megyében és szomszédos megyében sőt, Budapestre is szállíthat a kistermelő. A közétkeztetésben is felhasználhatók a régiós termékek. Az új lehetőségek a magyar kistermelők piacra jutási esélyeit, a vidék fejlődését és a vidéki turizmust is segítik.
A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium kezdeményezésére például a strucc- és emutenyésztők és termékfeldolgozók is bekerültek a kistermelők körébe, valamint mostantól a méz mellett a méhészeti termékeket is értékesíthet a kistermelő. További fontos változás, hogy mostantól egy családban elég lesz egy kistermelőt regisztrálni, valamint részfeldolgoztatást a kistermelő máshol is elvégeztethet a nyomonkövethetőség figyelembe vételével (hús füstöltetés, paprika szárítás, őrlés)
Egyes intézkedések azonban új problémákat is felvetnek. A civilek ezért a jövőben ezért további jogszabályok módosítását is kezdeményezni fogják, valamint ajánlásokat tesznek a magyar EU-elnökség számára az EU 2020
stratégiához és a 2013 utáni Közös Agrárpolitikához.
SARBU-SIMONYI BORBÁLA, a Védegylet agrár programvezetője: �A gazdasági és a klímaválság megoldásában is kulcsszerepet játszhatnak a kisléptékű élelmiszertermelés és a helyi piacok. A kistermelői rendelet módosításával épp ezért nem értünk a munka végére, bár a minisztériummal folytatott egy éves egyeztetési folyamatot jónak és eredményesnek tartjuk. De további jogszabályokhoz is hozzá kell még nyúlni, mint például a piac- és vásártartás szabályaihoz, ill. a jövedéki- és adótörvényhez.�
A rendeletben új fogalomként megjelenő kistermelői vendégasztal az ősszel megszüntetett falusi vendégasztalt is szabályozó kormányrendeletet hivatott pótolni. Ez új értékesítési lehetőséget biztosíthat a gazdálkodónak, a Falusi- és Agroturizmus Országos Szövetsége ezért örömmel fogadta az új kistermelői rendeletet. Sajnos azonban a két fogalom más, így jogi problémák adódnak a vendégasztal új elnevezéséből. A vendégasztal szolgáltatás hagyományos környezetben, hagyományos technológiával, tájjellegű ételreceptek alapján az adott gazdaságban megtermelt nyersanyagokból elkészült ételek családias környezetben történő bemutatása és értékesítése. Ezt azonban egyelőre akadályozza a tény, hogy a falusi szállásadók nem rendelkeznek kistermelői státusszal és nem is
tudják magukat kistermelőként nyilvántartásba vetetni. Az együttműködő civilek kérni fogják az új kormányt a falusi vendégasztal és falusi turisztikai szolgáltatás szabályozásának visszaállítását.
Dr. CSIZMADIA LÁSZLÓ, a Falusi- és Agroturizmus Országos Szövetségének
elnöke:
Az új jogszabály egyszerre segíti a vidékfejlesztést, egyszerűsíti a kisléptékű élelmiszerrendszer szabályozását és járul hozzá a magyar hagyományok ápolásához. A népi hagyományokat őrző és turisztikai látványosságként működő hagyományos disznóvágást azonban nem engedélyezi, és félő, hogy így a disznóöléssel járó reggeli hagyományok teljesen elvesznek.
A hagyományos disznóvágás helyett a rendelet ugyanis csak a vágóhídon való leölést engedélyezi. Az ott kötelezően elvégezendő trichinella orvosi vizsgálat meglétét követően lehet az állatot a falusi portán feldolgozni a vendégekkel közösen. A disznóöléssel járó reggeli hagyományok veszélybe kerülése mellett probléma az is, hogy a vendéglátóknak így komoly költségei merülhetnek fel, hiszen meg kell oldaniuk az állat elszállítását, hazaszállítását és hűtését.
A Magyar Közlönyben 52/2010 FVM rendelet besorolással olvasható jogszabály részletes változásai a Szövetség az Élő Tiszáért oldalán olvashatók: http://www.elotiszaert.hu/bovebben.php?id=957
A civilek érdekképviseleti együttműködését a kistermelőkért az NCA-DP pályázati program és az Ökotárs Alapítvány adományi programja segíti. Az 53 civil szervezet:
Bács-Kiskun Megyei Agrárkamara, Bihar Közalapítvány, Bors Alapítvány, CEEWEB a Biológiai Sokféleségért, Csongrád és térsége Biokultúra Egyesület, Élelmezésvezetők Országos Szövetsége (ÉLOSZ), E-misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület, Energia és Környezet Alapítvány, Európai Civil Koordinációs Egyesület, Falusi- és Agroturizmus Országos Szövetsége (FATOSZ), Fejér megyei Paktum Egyesület; Fogyasztó- és Vidékvédő Egyesület, GAIA Ökológiai Alapítvány, GATE Zöld Klub Egyesület, Győr- Moson- Sopron Megyei Agrárkamara, HANGYA Szövetkezeti Együttműködés, Hegypásztor Kőr Oszkó, Hortobágy Közalapítvány, Inspi-Ráció Egyesület, Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Kht., Kiskunsági Nők Egyesülete, Kiszombori Faluépítő Közösségi Közhasznú Kft., Magosfa Környezeti Nevelési és Ökoturisztikai Alapítvány, Magyar Biokultúra Szövetség, Magyar Faluszövetség, Magyar Kisállatnemesítők Génmegőrző Egyesülete (MGE), Magyar Környezetgazda Egyesület, Magyar LEADER Szövetség, Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesülete, Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ), Messzelátó Egyesület, Moccantó Egyesület, Nyitott Kert Alapítvány, Nyugat- dunántúli Biokultúra Egyesület, Ormánság Alapítvány, Öko-forrás Közhasznú Alapítvány, ÖKOTÁRS Alapítvány, Piacfejlesztési Alapítvány, Pro Vértes Közalapítvány, Reflex Környezetvédő Egyesület, Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület, Természetes Életmód Alapítvány, Tiszatáj Közalapítvány, Tudatos Vásárlók Egyesülete (TVE), Vállalkozók Közép-magyarországi Regionális Szövetsége, Védegylet Egyesület, Visnyeszéplaki Faluvédő és Közművelődési Egyesület, VOSZ Közép-magyarországi Regionális Szervezete, Zöld Akció Egyesület, Zöld Fiatalok Egyesület, Zöld Folyosó Közalapítvány, Zöld Pihenő Alapítvány, Zsámbéki-medence Idegenforgalmi Egyesület
HÁTTÉR
A kisléptékű agrártermelés a magyar vidéki népesség nagy hányadának jelent
jövedelemkiegészítést vagy önellátást. A környezeti problémák, a
gazdasági- az és energiaválság okán pedig jelentősen felértékelődik a
helyi gazdaság. Az uniós csatlakozás azonban nagy próbatétel volt a magyar
mezőgazdaságnak, mert egy jelentős réteg, a kistermelő gazdálkodók, nem
voltak felkészülve a több évtizede támogatott gazdaságok versenyére, és a
hazai jogszabályok sem jelentettek motivációt vagy segítséget számukra.
Az Európai Unió 2004-ben létrehozta az ún. higiéniai csomagot, amely az
áruk szabad áramlásának európai elvéhez igazított, egységes
élelmiszerbiztonsági standardot állít minden európai, élelmiszert
előállító üzem elé. Ez a kistermelőkre zuhanó uniós higiéniai és
élelmiszerbiztonsági szabályozás tovább nehezítette a helyzetüket.
Mindeközben különböző okok � például a bevásárló központok terjedése, és a
helyi szabályozás szigorítása � miatt az értékesítés fontos terepét
jelentő termelői piacok is megszűntek.
A hagyomány és rugalmasság elvének megfelelően azonban a nemzeti
kormányok tehetnek engedményeket a kisléptékű, helyben és közvetlenül a
fogyasztónak értékesített élelmiszerek tekintetében. A magyar 14/2006
számú magyar kistermelői rendelet erre a célra született, ám
alkalmazásának tapasztalatai az érintettek és a kormányzat számára is
hamar világossá tették, hogy módosításra szorul.
Ezért 2009 márciusában 17 civil szervezet szövegszerű módosításcsomagot
nyújtott be a Földművelésügyi- és Vidékfejlesztési Minisztérium számára.
Az összefogáshoz egy év alatt rengetegen csatlakoztak, így mára már 53
kistermelői- és vidékfejlesztési érdekekért küzdő szervezet alkotja a
koalíciót.
A javaslatok egyebek között a "helyi" és a "kisléptékű" kifejezések
tágítását, a kategória által lehetővé tett értékesítési lehetőségek
kiszélesítését szorgalmazták. Például a kertjéből a paprikát, paradicsomot
korábban csak nyersen, és csak a saját falujában értékesíthette a
kistermelő bolt részére. A most életbe lépő rendelet azonban lehetővé
teszi, hogy ezen túl akár feldolgozva, például lecsóként is értékesítheti,
akár a szomszéd megyében található boltban is.
FŐBB TARTALMI VÁLTOZÁSOK:
- Az alaptermékek - mint például alma, krumpli, tej, stb. -, valamint az
ezekből feldolgozott kistermelői termékek - sajt, lekvár, kolbász -
mostantól értékesíthetőek lesznek a végső fogyasztók számára, illetve az
adott és a szomszédos megyékben és Budapesten (régió) bekerülhetnek
boltokba és vendéglátó egységekbe is. Az alaptermékek végsőfogyasztónak
változatlanul országosan is értékesíthetők házhozszállítással is.
- Régión belül értékesíthető lesz a kistermelői nyers hús fogyasztók,
kiskereskedelmi és vendéglátó egységek számára is.
- Kistermelői élelmiszer értékesítését a kistermelőn kívül a vele egy
háztartásban élő személy, valamint a kistermelő házastársa, bejegyzett
élettársi kapcsolatban élő élettársa, nagykorú gyermeke, testvére,
szülője, nagyszülője is végezheti. (Eddig mindenkinek külön ki kellett
külön váltania a kistermelői engedélyt).
- A gyártmánylap helyett mostantól adatlapot kell vezetniük a
kistermelőknek, melyen jóval egyszerűbbé válik az adatszolgáltatás. A
falusi vendégasztal szolgáltatók pedig mentesülnek ez alól.
- A kistermelő élelmiszerének előállítása során az alaptermékből
feldolgozatlan terméket eredményező előállítási részfolyamatot más
élelmiszer-vállalkozással is elvégeztetheti, a nyomonkövethetőség
biztosításával. (Hús füstöltetés, zöldség, gyümölcs szárítás, őrlés)
TOVÁBBI TEENDŐK:
Kimaradtak azonban az új rendeletből nagyon fontos pontok. Például a
termelői pálinka értékesítését továbbra is akadályozza a jövedéki
szabályozás, és kimaradt a termelői piac kategória létrehozása is, mert
ezeket más, magasabb szintű jogszabályokkal kell rendezni.
A civilek a közelgő magyar uniós elnökséget is fel akarják használni arra,
hogy üzenetüket az európai szintre is eljuttassák. Céljuk, hogy a KAP 2013
és az EU 2020-as stratégiába is beépüljenek a kisléptékű
élelmiszertermelést, értékesítést és feldolgozást segítő célok és
programok. A civilek ezért folytatni fogják a munkát.
„Magyarország, a vakációk országa!” szlogennel vette kezdetét Romániában a Magyar Turizmus Zrt. kolozsvári képviseletének, Észak-alföldi, Tisza-tavi és Dél-alföldi Regionális Marketing Igazgatóságának, valamint a régió szolgáltatóinak közös kampánya áprilisban, amely főként az erdélyi és nyugat romániai régiót célozza meg.
Korábban beszámoltunk arról, hogy Romániában kampányol a Tisza-tó, több Kelet-magyarországi turisztikai célponttal egyetemben. Az Objektív Hírügynökségtől átvett hír hibát tartalmazott, mert a májusi kampányban részt vevő szervezetek között fesorolta a Tisza-tó Térsége Leader Egyesületet, és kihagyta az Abádszalóki Szállásadók és Vendéglátók Közhasznú Egyesületét.
Az abszolút eredmények tekintetében nyíregyházi és gyenesdiási győzelem született a 3. Intersport Tour de Tisza-tó országúti kerékpáros versenyen és túrán, amelyen minden eddiginél többen, 930-an vettek részt. A legtöbb induló - több mint 700 - a 65 kilométeres távon állt rajthoz, de a 15 kilométeres szakaszt is azért 100-nál többen választották, a görkörcsolyások pedig, akik 57 kilométert tettek meg, mintegy 20-an követték a mezőnyt.
Forrnak az indulatok a füzeasabonyi önkormányzatnál miután lapátra akarta tenni a település jegyzőjét a polgármester, majd a helyi képviselő-testület 8 tagja egy rendkívüli ülésen a városvezető, Laminé Antal Éva tisztségének felfüggesztéséről döntött. Azonban jelenleg sem a jegyző, sem pedig a város polgármestere nem hajlandó felállni a székéből. Az eset előzménye az, hogy a rendőrség nyomozást folytat annak a feljelentésnek az ügyében, amelyet nemrég a város vezetője tett hivatali visszaélés miatt. Laminé Antal Éva később zárt képviselő-testületi ülésen próbálta elérni, hogy induljon a jegyző ellen fegyelmi eljárás az ügyben, ám javaslatát a tizennégy fős testületből nyolcan nem támogatták, annak ellenére, hogy két szocialista városatya kivételével 2006-ban tizenkét tag ugyanazon jobboldali pártszövetség színeiben jutott az önkormányzatba. Később viszont a nyolc képviselő indítványozta egy rendkívüli ülés összehívását, amelynek napirendjei között szerepelt a polgármester felfüggesztése is. Laminé Antal Éva szerint viszont az érintett képviselők szabályos ülést nem, legfeljebb beszélgetést hívhatak össze, így ott törvényesen semmiről sem dönthettek.
